
Dombegyház
a múlt század elejéig néhány esztendõt
kivéve, kiégett, kietlen puszta volt, több mint
két évszázadon át. Az 1596-os törökdúlás
tette lakatlanná, a XVII. század közepén
visszatérõ lakosokat pedig az 1686. évi
török hadjárat ûzte el errõl
a vidékrõl. Igaz, az elsõ történelmi katasztrófa
három évvel a mohácsi vész után
érte a falut.Bali bég több mint
300
ház eresze alá tett fáklyát, kezdve az egyházon,
írja a krónikás Borovszki Samu, Csanád vármegye
története címû könyvében. A falu azonban
ekkor még rövid idõ alatt újra felépül.
Sõt, az 1552. évi nagy törökjárás
során sem pusztul el. Csupán házainak
száma csappan 8-ra a korábbi 50-rõl. Öt
évvel késõbb a török adószedõ
már 32 házat számlál. Az igazán végzetes,
a Dombegyházt kétszáz évre pusztává
tevõ katasztrófa tehát az 1596-os. Ettõl
kezdve, azonkívül, hogy a környék
urai egymást váltották Dombegyház birtokában,
más nem igen kerülhet a falu történetébe.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy Dombegyház
története talán szegényes volna. A szaktudomány
szerint ugyanis Dombegyház a Körös-Tisza-Maros közének
legrégebben lakott helye. A községben a jelenlegi
Dél utca és Szabadság utca sarkán, ahol enyhe
emelkedõ húzódik, a felszabadulás elõtt
Jakabffy földbirtokos homokbányája volt. Onnan csiszolt
kõszerszámok kerültek napvilágra. Móra
Ferenc jött, megvizsgálta és magával vitte a
szerszámokat a szegedi múzeumba. A község északnyugati
határában húzódó Cigányka ér
partján vályogverés közben római
kerámiákra bukkantak és 17 db ezüst pénz
is elõkerült Diocletianus képmásával.Móra
Ferenc úgy nyilatkozott, tud róla, hogy itt volt a
határ a Dacia néven ismert római kolónia és
a pusztázó népek földje között. Itt
római
határõrtelepülés állt, erre közlekedtek
ugyanis Aqincum felé a Maros völgyébõl. Ezek
után nem meglepõ az sem, hogy Priszkosz retor, aki 448-ban
bizánci követként kereste föl Attilát, útleírásában
megemlíti, hogy mikor még Vizes pusztától Gyula
környékéig egy hatalmas tó terült el, itt
állott Buda király özvegyének szállásbirtoka
faluval együtt. És ezzel még nincs vége." Eddig
9 lovassírt tártak fel. Dr. Trogmayer Ottó régész
szerint avar fõemberek sírjára bukkantunk. A trianoni
csatorna, ásásakor a falu déli kijárata közelében
áthaladt egy temetõn. Móra Ferenc megállapította,
hogy a honfoglaláskor itt talált bizánci keresztény
vallású, földmûveléssel foglalkozó
bolgár falu temetõje ez. A sírokban pománaszilkéket,
nyakláncokat találtak. A szilkékben búza volt."
Ennyi talán elegendõ is annak bizonyítására,
hogy ezernél is több esztendõs Dombegyház, a
dombegyházi nép története.