Két igen közeli szomszédunk Kisdombegyház és Magyardombegyház. Sem történelmileg, sem gazdaságilag, sem kultúrtörténetileg nem választhatóak szét Dombegyháztól. A dombegyházok elnevezése általában attól függött, hogy kinek a birtokát képezte az illetõ földterület, ki telepítette oda a lakosokat. E szerint az alábbi elõtagokkal szerepeltek a történelem során dombegyházok: Nyéki-, Régent-, Mattencloit-, Bánhidy-, Dulovits-, Marczibányi-, Lévés, de volt Református- is, utalva az ott lakók vallására. Palugyai Imre: Békés-Csanád, Csongrád és Hont vármegyék leírása címû 1855-ös kiadványából az alábbiakat tudjuk meg. "Ezen a Dombegyházi pusztán sajátlag három község telepíttetett. A) Martzibányi-Dombegyháza, kertész község, melly 1817-ik évben Marzibányi Márton által telepíttetett mint tulajdon pusztája részén... B) Bánhidy Dombegyháza, kertész község; telepíttetett 1819-ik évben Bánhidy Albert által...jegyzõségre nézve Martzibányi-Dombegyházához van kapcsolva... C) Nyéki Dombegyháza, község: telepíttetett 1814-ik évben... mi a jegyzõséget illeti Martzibán Dombegyház községéhez van kapcsolva.."
  A három falu a rendszerváltozásig egy közigazgatás alá tartozott. Akkor különváltak, s most mindhárom település külön önkormányzattal rendelkezik. Az általános iskolás korú gyerekek Dombegyházon tanulnak, a dombegyházi Agrár zRt biztosít munkát a másik két falu lakóinak is. Külön díszítõmûvészeti szakkör és felnõtt szabadidõklub mûködik Kisdombegyházon is, hasonló programokkal, mint a dombegyházi. Magyardombegyházon 1999-ben 12 gyermek részvételével, s Király Mihályné vezetésével néptánccsoport kezdte meg mûködését. Az utánpótlást a dombegyházi általános iskolások bevonásával oldják meg. Minden rendezvényen megjelennek egyre bõvülõ repertoárjukkal. Mindhárom "Dombegyházon", sõt a megye más településein is szép sikereket aratnak. A csapatról készült fotókkal az iskola honlapján találkozhatunk.