Balsaráti Vitus János  (dombegyházi születésû)
Balsaráti V. János (közönségesen Vitus János)... 1529-ben született... 20 éves korában elhagyta hazáját, hogy magasabb képzettség megszerzése végett egyetemre íratkozzék be, ahol teljes 7 évig foglalkozott filozófiai tanulmányokkal, majd pártfogójának és tanárának, Philip Melanchtonnak a tanácsára Itáliába, nevezetesen Pádovába utazott, ahol több évi tanulással elsajátította az orvosi tanulmányokat is. Rendkívüli szorgalma és hatalmas tudása révén nagy tekintélyre tett szert, és mint idegent, V. Pál pápa kitüntette figyelmével, akinek egy ideig udvari orvosaként mûködött. Azonban 1560-ban I. Maximilian császár parancsára viszszatért hazájába, és tudását szülõhazája szolgálatába állította. 46 éves korában rövid betegség után halt meg dizentériában.

Jelentõs munkája:
  Magyar chirurgia a sebgyógyászat mesterségérõl 4 könyve.1564.

Szöveg: Minden idõk és népek legkiemelkedõbb orvosainak
életrajzi lexikona. Szerk.: Dr. A. Wernich - dr. A Hirsch
Bécs és Lipcse, 1884. I. kötet, 276. oldal
A lexikoncikket fordította Gerendeli György

Hollósy Kornélia
Leszármazottaik ma is közöttünk élnek. Dr. Bisztray Tamásné Csáky Kornélia - a mûvésznõ dédunokája - 2005. április 16-án ünnepelte 95. születésnapját. Gyermekeivel sok idõt tölt az ismét családi tulajdonban lévõ birtokon. Nelli néni támogatásával sikerült létrehozni a "Hollósy Kornélia" Dombegyházi Óvodát Támogató Alapítványt, mely szervezet mûködéséhez jelentõs anyagi segítséget nyújt. Ápolja õsei emlékét, s több kiadványt is megjelentetett a család történetérõl.

Részleges családfa:
Hollósy Kornélia; férje Lonovics József
Gyermekük: Lonovics Gyula; felesége Nyéki Irma
Gyermekük: Lonovics Kornélia; férje Csáky Armand
Gyermekük: Csáky Kornália; férje dr. Bisztray Tamás
Gyermekeik:

Bisztray Péter
Bisztray Borbála
Bisztray Kornélia
Bisztray Tamás

Weil Emil
dr. Weil Izsó 1819-ben Bécsben szerzett orvosi diplomát. Szegény hitközségi-alkalmazott családból származott. A bécsi egyetem elvégzése után MÁV-orvosként tevékenykedett. Ezután került Dombegyházra 1892-ben.Haladó gondolkodású, a szegényekre nagyon odafigyelõ
ember volt. Általános mûveltségére jellemzõ, hogy a Nyugatot megjelenésétõl kezdve járatta. Szakmai mûveltségét megyeszerte, sõt, a megyehatáron túl is elismerték.Hosszú ideig foglalkozott eredményesen a hipnózis alkalmazásával a gyógyításban. Weil Izsó házasságából négy gyermek született: Erzsébet, Emil, György és Irén. Közülük 3 nõtt fel. Erzsébet és Emil orvosnak tanult, Irén grafikusnak készült. 1897-ben látta meg a napvilágot Emil, községünk híres szülötte. Már gyermekkorában alaposan megismerte azt a paraszti környezetet, amelyben édesapja a gyógyító munkát végezte. Politikai tevékenysége miatt (az illegális MKP-nak egyik vezetõje volt) közel 10 évet ült Horthy börtöneiben. Szûkebb szakterülete a röntgenológia volt. A 2. világháború után kiemelkedõ szerepet játszott Budapesten a járványelhárító munkában (1945-ben). Késõbb irányításával történt a mozgó-, majd általános falusi egészségügyi hálózat megszervezése. A Szabadság Érdemrenddel, a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével, majd a Köztársasági Elnök Elismerésének Ezüst Koszorújával is kitüntették. 1950-53 között hazánk washingtoni nagyköveteként mûködött. 1954-ben halt meg Kossuth-díjas tanárként mint a magyar egészségügyi szervezés-tudomány megalapozója.

  Dombegyházi helytörténeti szöveggyûjtemény

Vörös László
"Vörös László neve a közlekedési vállalatok körében régi, nagyon elõnyösen ismert név. Egyike a legképzettebb és legnépszerûbb közgazdáknak. Vörös László mint igazi szakember került a kereskedelmi tárca élére. Az új kereskedelemügyi miniszter 1871-tõl egész 1898-ig, tehát 28 éven át volt a közlekedési, ill. a kereskedelemügyi minisztérium kötelékében, ahonnan az összes hivatalnoki fokozatokat meghaladva, mint államtitkár vált meg. A kereskedelemügyi és közlekedési ügyek vezetése tehát olyan férfiú kezeibe van letéve, aki azoknak legalaposabb és leghivatottabb ismerõje. Nagy elõnye Vörös Lászlónak az is, hogy munkatársai a minisztériumban mind régi ismerõsei és jóbarátai, akik kedvvel és odaadással fogják az új minisztert felelõsségteljes állásában támogatni.
Vörös László életrajzi adatai a következõk:
Született Dombegyháza pusztán, Csanád vármegyében
1849. június 8-án......"

  Vasúti és Hajózási Hetilap (1905. június 24.) Bp.

Marczibányi István
1800. szeptember 3-án a dombegyházi határ tulajdonában változás állott be, mert ekkor Marczibányi István egy részét megvette. Unokaöccse, Márton Marczibányi-Dombegyház néven 1817-ben ide falut telepített. S mivel az évben született a családnak Lívius nevû fia, ezért népies elnevezése Lévés.

  Dombegyházi helytörténeti szöveggyûjtemény

Marczibányi István, birtokai jövedelmébõl irodalmi alkotások jutalmazására, nyelvtudományi kutatások végzésére évi 50 ezer forint összegû alapítványt tett. A hagyatékból 1815-ben megalakult a Marczibányi Intézet, amely évenként a legjobbnak talált munkát megjutalmazta. Az intézet késõbb 1845-ben beleolvadt a Magyar Tudományos Akadémiába. (Közmûvelõdés, 1924. 10 sz.) Ezt követõen  az Akadémia -kisebb megszakításokkal - 1944-ig minden évben kiadta a díjakat.

  T. Kiss Tamás: Metszetek Dombegyház múltjából és jelenébõl